A mozgásfejlődés és a beszédfejlődés összefüggései

A beszéd olyan tulajdonság, amely az emberre jellemző örökletes sajátosság. Kialakulása a törzsfejlődéshez köthető. Az emberi agy szerkezetének, működésének és fejlődésének függvényében jön létre. A beszéd fejlődése önálló fejlődési irányvonal mentén történik. Az anatómiai és fiziológiai alapot a beszédközpontok adják, melyek az agy domináns féltekéjében találhatók. Ezek a szenzoros-, a beszédértés és a Broca-féle motoros beszédközpontok (Balogh, 2005).  

Az anyanyelv-elsajátítás, a kommunikáció fejlődése és a beszéd megjelenése a fejlődés során folyamatosan és ugrásszerűen megy végbe. A fejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, univerzálisak, minden gyermekre egyformán jellemzőek, függetlenek a földrajzi területektől, nyelvektől, nyelvtípusoktól és kultúráktól. A szakaszok kezdete, tartalma és változása egyénenként eltérő lehet. A szakaszok közötti átmenet gyakran észrevétlenül megtörténik, sőt az is megfigyelhető, hogy két egymást követő periódus jellemző jegyei szimultán módon jelennek meg. A nyelvelsajátítás kreatív folyamat. Szűkebb értelemben néhány évet igényel csupán, míg tágabb értelmezés szerint sosincs vége, hiszen az állandóan változó világ újabb és újabb nyelvi, illetve nyelvhasználati tudást nyújt számunkra.  (Kenesei, 2004).

A nyelvelsajátítás öröklött képesség, mely az ember sajátossága. Az, hogy a gyermek melyik nyelvet fogja megtanulni, azon múlik, hogy milyen társadalmi környezetben nevelkedik. Minden gyermek képes minden nyelv anyanyelvként történő elsajátítására. A folyamatban a sajátosan emberi nyelvi képességnek és a társadalmi közegnek egyformán meghatározó a szerepe. Ezek az anyanyelv elsajátításának feltételei (Kenesei, 2004).

A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott. A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés –> beszédhasználat). Eleinte a gyermek még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat. Az első életév végére a gyermekek általában eljutnak a szavak megértéséig.

A BESZÉD NORMÁL FEJLŐDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÉNYEZŐK

1. Ép beszédszervek (gége, nyelv, hangszálak, szájpad stb.)

2. Ép hallás (hallás nélkül a beszéd nem tud kialakulni)

3. Egészséges idegrendszer      

4. Folyamatosan beszélő emberi környezet! 

5. Környezeti ingerek – szülő kommunikációja a gyermek felé, a gyermektársaság (pl. kialakulhat nem nyelvi kommunikáció, mely késleltetheti a valódi beszéd kialakulását);

6. a gyermek neme (a fiú gyermekek beszédfejlődése gyakrabban késik a lányokéhoz képest);

7. Lelki tényezők is szerepet játszhatnak a beszédfejlődés ütemében, késleltetheti azt egy testvérféltékenység vagy szülői konfliktus, mentális betegségek (pl. autizmus);

8. Atipikus vagy megkésett mozgásfejlődés, nagymozgások kimaradása, mozgáskordinációs zavar, ügyetlen mozgás.

A beszédfejlődéshez nélkülözhetetlen a halló-, és a hangképző szervek épsége. Probléma esetén a vizsgálatok elsődlegesen a szervi okok kizárására irányulnak. A hallással kapcsolatos eltéréseket a szülők gyakran otthon, a családban is észlelik és a megfelelő szakorvoshoz fordulnak. Audiológiai vizsgálattal a hallás, fül-orr-gégészeti, foniátriai vizsgálat során pedig a hangképző szervek ellenőrzése végezhető el.

A beszéd-, a nyelvi fejlődés és a mozgásfejlődés kapcsolata

Az egyik legkomplexebb idegrendszeri működést igénylő tevékenységünk a beszéd. Annak megjelenéséhez és fejlődéséhez azonban számos nem szóbeli folyamat együttes fejlődésére van szükség, mint például a mozgás, vagy az emlékezet. Amennyiben ezeknek, a beszédet előkészítő folyamatoknak a fejlődési üteme a tipikustól eltérő, a gyermek beszédében is késés, elmaradás lesz tetten érhető.

Mára már bizonyították, hogy a fejlődés során jelentkező mozgáskoordinációs és nyelvi zavar hátterében azonos idegrendszeri rizikófaktor áll. Mind a finom-, mind pedig a nagymozgásokban elért eredmények szoros összefüggést mutatnak a kommunikációs képességekkel. A beszéd- és nyelvi elmaradással küzdőknél magas számban találtak mozgásos ügyetlenséget. Az iskolába lépés előtt álló, fejlődési nyelvi elmaradással küzdő gyermek 52 %-ánál a mozgás területén is tapasztalható alulműködés látszik, továbbá az iskolás évek alatt megjelenő olvasási zavar is kapcsolatban áll a mozgás- és nyelvi fejlődéssel. Mindezeknek, továbbá a tanulási nehézségek hátterében is, csakúgy mint a mozgáskoordinációs zavar hátterében is, egy azon ok, igen gyakran idegrendszeri éretlenség áll.

Miért fontos a nyelv megfelelő szintű elsajátítása?

A 21. századi nyugati típusú társadalmakban a nyelvi képesség jelentősége óriási a gyermekek fejlődése és a felnőttek életszínvonala szempontjából. A nyelv egyrészt az információtárolás és -strukturálás egyik humánspecifikus leképezési rendszere, másrészt mind mennyiségi, mind minőségi értelemben az emberek közti kommunikáció elsődleges eszköze.

Az egyén élete a társadalomban zajlik, és ebben a társadalomban a sikeresség záloga az információ és az együttműködés. Az számíthat sikerre, aki hatékonyan tud információt szerezni, illetve olajozottan képes másokkal kapcsolatot fenntartani. Mindkettő nagyrészt a nyelvi kommunikációs kompetencia színvonalán múlik.

A legalapvetőbb kultúrtechnikák, így az írás, olvasás és számolás jórészt verbális alapokon működnek, vagyis az anyanyelv megfelelő szintű előzetes elsajátítását feltételezik. A nyelvi képesség tehát nagymértékben befolyásolja az iskolai sikerességet, ennek révén pedig a szakmaválasztást is, ami hosszú távon az anyagi–társadalmi különbségek egyik fő meghatározója.

A legtöbb gyermek szinte észrevétlenül, látszólag minden különösebb erőfeszítés nélkül veszi birtokba az anyanyelvét. Néhányan azonban már a korai időszakban nehézségekkel szembesülnek, és fejlődésük a kezdetektől fogva elmaradást mutat. A nyelvi elmaradásnak több formája és többféle fejlődési perspektívája van:

• késhet a beszédindulás kezdetének időpontja

• lassabb lehet a fejlődés sebessége

• eltérhet annak minősége.

Lehetséges, hogy a megkésett nyelvi fejlődést mutató gyermek pár éven belül felzárkózik a korcsoportjához, de az is lehet, hogy sosem éri el a tipikusnak tekinthető felnőtt nyelvi szintet.

A TIPIKUS NYELVI FEJLŐDÉS NAGYOBB MÉRFÖLDKÖVEI

Beszédet megelőző képességek, kommunikáció

Egészséges gyermek 9 hónaposan

• Szülei, és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi.

• Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi (nagymama, nagypapa vagy ahogyan a családban használják) szavakra, maga és testvérei nevére.

• A beszéd dallama és a mimika alapján képes megérteni a felnőtt szándékát, kérését stb.

• A gagyogás egyre inkább az anyanyelvre jellemző hangokat tartalmazza.

• A gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a kommunikációban is használja.

• Megjelenik a belső érzések, kívánságok egyértelmű kimutatása gesztusokkal (pl. Vegyél fel! Mutatok valamit! Adok valamit! Kérek valamit!).

Egészséges gyermek 12 hónaposan

• A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók (pl. p, b, m) mellett megjelennek más, például nyelvvel képzettek is (pl. n, t, d, k, g), valamint több magánhangzó.

• A gagyogásból egy-egy protoszó is kiemelkedik

• Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért, ezeket rámutatással vagy ránézéssel fejezi ki (passzív szókincs gyarapodása).

• Néhány tárgyat vagy jelenséget hangutánzó szóval nevez meg (pl. hamm-hamm).

• Megjelennek az első kimondott szavak (aktív szókincsfejlődés kezdete).

• Fejrázással vagy a „nem” szóval jelzi, ha nem szeretne, és egyértelmű gesztussal vagy igennel jelzi, ha szeretne valamit.

• Megért gesztusokkal alátámasztott, gyakran használt egyszerű közlést, kérést, utasítást (Gyere ide, Add a kezed, stb.).

• Képes a közlő szándékát megérteni, és ehhez igazítani saját cselekvését.

  
  

Kommunikációs és nyelvi képességek

Egészséges gyermek 18 hónaposan

• Adott helyzetben képes kitalálni, hogy a felnőtt mit szeretne közölni vele.

• Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van.

• A passzív szókincse kétszázhoz közelít.

• Legalább ötvenszavas aktív szókincs a lányok esetében (a fiúk érése ennél lassabb).

• Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!).

• A kimondott szóval egy teljes jelenséget ír le vagy egy egész mondatot jelöl (az „ajtó” szó nemcsak a tárgyat jelzi, hanem az ahhoz kapcsolódó egész gondolatot, pl. hogy becsukódott az ajtó, ki akar menni az ajtón, vagy áll valaki az ajtóban).

• Néhány állandósult szókapcsolatot is kimond (pl. Add ide, Nem kell).

Egészséges gyermek 3 évesen

• Képes tíz-tizenöt perces történetet végighallgatni.

• Bonyolultabb, összetett mondatokat is megért.

• Érti a helyre vonatkozó névutókat, toldalékokat.

• 700-900 szót használ (aktív szókincs), ennél jóval többet ismer (passzív szókincs).

• Három-négyszavas szószerkezeteket használ.

• Használ néhány grammatikai elemet (tárgyrag, személyes névmás, birtokjel stb.), de ezeket nem mindig helyesen alkalmazza.

• Képes kérdezni (pl.: Mikor?, Milyen?, Miért?).

• Kiejtése nagyrészt érthető.

Egészséges gyermek 4 évesen

• Nyomon követ egy legalább nyolc szóból álló mondatot.

• Tudja követni a három részből álló utasításokat.

• Beszél a képekről, mesekönyvekről.

• A beszéd teljesen folyamatossá válik, nem jellemzik az élettani megakadások.

• Az általa használt szavak száma kb. 1500 szóra tehető.

• Összetett nyelvi szerkezeteket használ, bővített mondatokban (legalább 4-5 szó) beszél.

• A különböző mondatfajtákat helyes hanglejtéssel kapcsolja össze.

• Több igeidőt használ.

• A sziszegő-susogó hangokat, az l, j, r hangokat kivéve artikulációja tiszta.

• Képes rövid mondókát, verset megtanulni, többiekkel együtt mondani.

Egészséges gyermek 5 évesen

• Képes követni összetett, több különböző összefüggést tartalmazó utasítást.

• Szívesen vesz részt a felnőttek beszélgetésében.

• Aktív szókincse 2000 szóra tehető.

• Képes elismételni a hallott történetet.

• Kiejtése szinte teljesen tiszta (csak az r ejtése tér el a tipikustól), a nehéz és hosszú szavak kiejtése sem okoz gondot.

• Szótagolva is tud beszélni.

Egészséges gyermek 6 évesen

• Körülbelül 3000 szavas az aktív szókincse.

• Nyelvtanilag helyesen beszél.

• Képes a párbeszédben, társalgásban egyenrangú félként részt venni.

• Közléseit rugalmasan módosítja a partner igényeihez.

• Képes a beszédet különböző célokra használni (pl. információ közlése és szerzése, érzelmek, szükségletek kifejezése, stb.).

• Kívülről tud verseket, mondókákat, éneket.

• Anyanyelve hangjait elsajátította, kiejtése tiszta.

• Képes a szó első hangzóját megnevezni.

• A téri viszonyokat megérti.

A TIPIKUS MOZGÁSFEJLŐDÉS NAGYOBB MÉRFÖLDKÖVEI

A mozgás már a születés előtt elkezdődik, a gyermekek életének első 10-12 évében pedig igazán intenzíven fejlődik. A születést követően általában legkorábban megjelenő tudatos mozgásforma a fejnek a hang vagy fény felé fordítása, amit a mozgások szemmel követése és a tárgyak megmarkolása követ. A fej emelése is fontos lépés a mozgásfejlődés során, melyet a babák általában három hónapos koruk körül tesznek meg. Nagyjából ekkortájt a tárgyak megmarkolása is tudatossá válik. Ezután már a hátról oldalra fordulás következik. Az öt hónapos babáknál, hason fekvő helyzetben gyakran már a kéztámasz is megfigyelhető. Ezt követően a hasról hátra fordulás általában a gyermekek hat hónapos kora körül történik meg, amit a kúszás követ. Normális esetben a babák kilenc hónapos korukig elkezdenek kúszni, amely mozgás fokozatosan mászássá alakul. A babák stabil ülése is kialakul eközben. A gyermekek nagy része ezt követően először kapaszkodva, majd önállóan is feláll. Kapaszkodás mellett oldalazva járni kezdenek, majd nagyjából az első életévük betöltése körül megteszik első önálló lépéseiket is. Ezek a lépések azonban még igen bizonytalanok, a babák az egyensúly megtartásához kezüket használják. Mivel ez az új mozgásforma igen megterhelő a gyermeknek, gyakran előfordul, hogy egy-két hétig bizonyos területeken megváltozik a viselkedése – például nyugtalanabbul alszik.

Mint nagyon sok már területen is, a járás elkezdésében is nagy egyéni különbségek mutatkoznak a babáknál, de amennyiben a gyermek 14 hónapos koráig nem jelennek meg az első önálló lépések, vagy nem kezd el ezt követően járni a baba, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.

A kúszás megjelenését követően a babák folyamatos mozgásukkal mintegy önmagukat fejlesztik. Mind az izomzatuk, mind pedig az idegrendszerük fejlődés alatt áll az újabb és újabb mozgásfajták elsajátítása során. Ezek a kezdeti nagymozgások vezetnek később ahhoz, hogy a gyermek a finomabb, precízebb mozdulatok mozgások irányításában is jeleskedik, azaz jól hajtja végre azokat, ami mind a beszéd, az artikuláció, mind pedig a ceruzafogás, vonalvezetés szempontjából elengedhetetlen lesz számára.

A nyelvi fejlődés fentebb bemutatott mérföldkövei statisztikai tények, amelyeket számos gyermek fejlődésének mért adatai támasztanak alá. Egy-egy gyermek nyelvi fejlődése azonban eltérhet ettől a tipikus pályától. A kérdés az, hogy mekkora eltérés az, ami még tipikusnak tekinthető, és mekkora eltérés az, ami már beavatkozást

igényel.

Mikor beszélünk nyelvi késésről?

A nemzetközileg elfogadott kritériumok szerint nyelvi késést mutat egy gyermek akkor, ha 24 hónapos korában mért expresszív szókincse 50 szónál kevesebb, vagy még nem használ többszavas mondatokat.

Ma már a tudomány kettő, illetve két és féléves kor körül húzza meg a határt, amikor meg kell indulnia a beszédnek.

Előbbi a lányokra, utóbbi a fiúkra vonatkozik, ez a megkülönböztetés pedig nem értelmetlen nemi sztereotípiákat rejt, igazán prózai oka van: a tesztoszteron hormon fiúknál tapasztalható magasabb koncentrációjára vezethető vissza. Ez ugyanis lassítja a bal agyfélteke, ezáltal a beszédcentrum idegsejtjeinek differenciálódását.

A megkésett beszédfejlődés okai 

A jelenségnek több oka is lehet:

•    Öröklődés (az esetek 20 százalékában apai ágon halmozódás figyelhető meg)

•    Lassabb agyi érés

•    Méhen belüli, születés közben vagy azután történt agyi sérülés

•    Koraszülöttség

•    Általános ügyetlenség

•    Ingerszegény környezet

A beszédfejlődésének nem kedvez a modern életvitelhez már annyira hozzátartozó háttér tévézés, rádiózás, zenehallgatás. A gyermek az anyanyelve szavait gyakorlatilag egy állandó háttérzajból kénytelen kiszűrni és beazonosítani. 

Az is tapasztalat, hogy a beszéd-tanítást gyakran rábízzuk a televízióra, a hangos mesekönyvekre (5-6 éveseknél használható, nagyon jól fejleszti a hallási figyelmet és a képzelőerőt), a több nyelven beszélő és éneklő géphangú játéktárgyakra. Egyre kevesebbet vesszük ölünkbe a kicsiket és mondókázunk, éneklünk velük, nézegetünk képeskönyvet, mesélünk nekik.

A korszerű logopédiában és a korai fejlesztésben az átlagtól való 10-12 hónapos eltérést megkésettségnek, az ennél nagyobb eltérést súlyosan megkésett beszédfejlődésnek definiáljuk.

A megkésett beszédfejlődés hátterében leggyakrabban az idegrendszer érésének problematikája áll. A fejlesztés komplex formában a leghatékonyabb.

A beszédindítást nagyon jól elősegítik a szenzoros integrációs terápiák.  

Köztudott, hogy az anyanyelv-elsajátítás tekintetében az elsődleges biológiai sorompó hatéves korban lezárul. A beszédtanulás tekintetében tehát a minél előbb elkezdett célzott fejlesztésnek nem csupán társadalmi, biológiai tényezői is vannak.

A mozgásfejlődés és a beszédfejlődés szorosan összefügg. Éppen ezért gyakori, hogy a megkésett beszédfejlődés előfutáraként már pár hónapos, akár pár hetes korban a mozgásfejlődéssel kapcsolatos elmaradások tapasztalhatók. Ebben az esetben fontos résen lenni, szintén jobb inkább feleslegesen szakemberhez menni, mint túl sokat várni. Az időben megkezdett mozgásterápiával ugyanis a majdani beszédkésés akár meg is előzhető, de mindenképp nagyobb eséllyel korrigálható.

A nyelvfejlődési zavarok hosszabb távú következményei

A nyelvi zavar tartós, az érintett gyermekek fejlődését hosszú távon negatívan befolyásolja. Ez különösen igaz azokra az egyénekre, akiknél a zavar természetét nem, vagy nem megfelelő időben ismerték fel. Ekkor a nyelvi képességek elmaradására tipikusan másodlagos fejlődési problémák épülnek rá, súlyos beilleszkedési, tanulási és magatartászavarok alakulhatnak ki. A nyelvi zavar akadályozza az érintett gyermekeket az értő olvasás, a verbális tanulás elsődleges módjának elsajátításában, hiszen az értő olvasás elsajátításának elsődleges előfeltétele a jó szintű receptív nyelvi képesség, melynek összetevői a szókincs, a nyelvtani képesség és a verbális emlékezet.

Az olvasástanulás kudarca, illetve alacsony színvonala alapvetően gátolja az iskolai teljesítményeket, és folytonos iskolai kudarcokhoz vezet. Ez egyrészt az ismereti szint gyengeségét, másrészt a tanulási motiváció jelentős csökkenését, harmadrészt az iskolai környezetben való figyelem és magatartás problémáit vonja maga után.

A tanulásban jelentkező problémák nagy része megelőzhető lenne megfelelő játékos előkészítéssel. A prevenció, a „megelőzés” tulajdonképpen olyan képességek játékos fejlesztését, csiszolását jelenti, melyek elengedhetetlenek a betűk, számok világában való eligazodáshoz, illetve a tanuláshoz. Fontos, hogy rohanó, teljesítmény centrikus világunkban gyermekeinket kellőképpen felvértezzük, előkészítsük az iskolára, hogy mosolyogva, könnyedén vegyék az akadályokat!

Milyen esetben érdemes szakemberhez fordulni tanácsért, segítségért?

Mivel eleinte a mozgásfejlődés eltérései inkább észrevehetők, amennyiben a szülő vagy szakember a mozgásfejlődés eltérő, lassabb vagy zavart menetét észleli, érdemes szakember segítségét kérni. A mozgásproblémás gyermekek ugyanis szociális, kommunikációs, tanulási és figyelmi téren veszélyeztetettek. Ez azonban visszafelé is a működik, a kommunikációs, szociális, tanulási vagy figyelmi problémával küzdők fejlesztését a mozgásfejlesztés vagy mozgásterápia sok esetben hatékonyan tudja megsegíteni. Nagyon jó eredményeket mutatnak a mozgásterápiák azokban az esetben is, amikor nem beszélő, vagy csak kevés szót használó gyermekeknél alkalmazzák azokat. A mozgás-, illetve beszéd elmaradása esetén azért is érdemes odafigyelni a minél korábbi megsegítésre, fejlesztésre, mert szintén kutatási eredmények támasztják alá, hogy 4-5 éves gyermekek mozgásügyessége annyit fejlődik ebben az időszakban, mint az azt követő kilenc évben összesen. A gyermek, mozgás vagy beszéd területén átélt ügyetlenségével szembesülve, kudarcot él át, ami személyiségfejlődését is befolyásolja, viselkedés- és magatartásproblémákhoz vezethet. Mozgásfejlesztéssel hatni lehet az idegrendszerre, bizonyos káros funkciók leépíthetőek, illetve segítségével a fejlődés helyes irányba terelhető.

A gyermek érdekében, a terápiák sikeressége szempontjából gyümölcsöző tud lenni a logopédusok és mozgásterapeuták együttműködése. Nagyon jó hatású lehet, ha a logopédiai terápiák mellett – amennyiben a mozgáskoordináció elmaradása is fennáll – mozgásterápiás megsegítést is kap gyermek. Ezek ugyanis nagymértékben támogatják egymást, legyen szó akár nyelvi késésről, hibás artikulációról, a beszédritmus zavaráról, olvasási vagy írási nehézségről.

Megelőzés

A prevenciós céllal indított foglalkozások szem előtt tartják, a 3-7 éves gyerekek egyéni és életkori sajátosságaiban és fejlődésmenetében megjelenő eltéréseket. Különös figyelmet fordítanak az iskolai tanulási zavarok megelőzésére (pl.: diszlexia, diszgráfia…), segítik a beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakulását, majd mindezeket egyensúlyba hozva próbálják megteremteni a harmonikus személyiséget, melynek birtokában a gyerekek nem csak a majdani oktatási-intézményekben, hanem a mindennapi életben is sikeresen helytállnak.

Hogyan valósul meg mindez a Moccantó Mozgásfejlesztő Központban?

Gyermekek részképességei normál esetben összhangban működnek egymással, ám a harmónia felbomlása tanulási zavarhoz vezethet.

Kellemes, barátságos környezetben, több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakképzet pedagógusok felügyelete mellett kapnak csoportos, szükség esetén egyéni fejlesztést. A foglalkozások alatt figyelembe vesszük saját tempójukat, megalapozzuk az iskolához szükséges részképességek (pl. auditív differenciálás (hallási megkülönböztetés), szerialitás (sorrendiség), vizuális differenciálás (látási megkülönböztetés) normál ütemű fejlődését, megelőzve ezzel a tanulási zavarok későbbi kialakulásának lehetőségét. Célunk tehát, a gyermekek részképességeinek komplex fejlesztése mozgás, kreatív tevékenység és örömteli játék során, melyeket csoportos keretek között élhetnek át, elsajátítva ezzel a zökkenőmentes szocializációhoz szükséges normákat is.

Csoportjainkba várjuk a sajátos nevelési igényű valamint a normál fejlődési övezetbe tartozó gyermekeket is. A játékos foglalkozások alatt a gyerekek jó hangulatban, észrevétlenül sajátítják el a mindennapi élet szabályait és a gördülékeny iskolai előmenetelhez szükséges tudást, a pozitív visszajelzések hatására pedig magabiztosabbá, önállóbbá válnak.

Szükség esetén logopédiai megsegítést végző logopédust is javasolunk.

Ajánlott fejlesztő foglalkozásaink:

• Moccantó csoportos vízi és szárazföldi szenzomotoros mozgásfejlesztő program

• Magabiztosan az iskolába iskola-előkészítő program - Mozgásfejlesztéssel a kudarcmentes iskolakezdésért