Az agy fejlődése kora gyermekkorban

Az agy az egyetlen olyan szervünk, amely születéskor még nem fejlődött ki teljesen. „Az agy felépül, nem születik.”(Brain Research, Jack Shonkoff, Harvard University)

A sejtek többsége ugyan már jelen van, de a kapcsolatok, vagyis az „építményhez” szükséges hálózatrendszer csak később, a kisgyermekkorban fejlődik. Az újszülött ill. csecsemő valamennyi tapasztalata idegi kapcsolatot generál az agyban. Ezek a kapcsolatok un. szinapszisok kezdetben rendkívül gyorsan szaporodnak.

A látást és hallást formáló szinapszisok képződésének csúcsa négy hónapos, a beszédé kilenc hónapos, míg a magasabb kognitív funkcióké egy éves korban van.

A korai tapasztalatok és a környezeti hatások eredményeként egyes kapcsolatok gyakrabban használtak, ezáltal erősebbek. Azok, amelyek kevésbé használtak, gyengülnek. Ily módon a gyermek és a külvilág kapcsolatai, interakciói határozzák meg azt, hogy milyen hálózat képződik, vagyis ekkor dől el, hogy az egyén egész későbbi életében az egészség és a tanulás számára erős vagy épp gyenge alap formálódik.

A gyermek első néhány életéve kiemelkedően intenzív időszaka az agy, ill. a kognitív

funkciók fejlődésének és érésének. Ennek eredményeképpen válik az újszülött hamarosan a komplex mozgást, a beszédet és a gondolkodást is koordinálni képes gyermekké.

Az agykutatás azt sugallja, hogy a fejlődés egy hierarchikus folyamat, amelyben a

magasabb szintű folyamatok az alacsonyabb szintű folyamatokra épülnek. A csecsemőket és gyermekeket érő stimulusok segítik az agy és a magatartás formálódását. Olyan tapasztalatok hiánya, amelyek alapvetően fontosak a későbbi fejlődéshez, súlyos következményekhez vezethet mind az agy szerkezetének, mind funkciójának alakulásában. Intézeti gyermekek vizsgálatai azt mutatják, hogy a pszichoszociális tapasztalatok minősége szükséges az egészséges agy fejlődéséhez.

Az agy fejlődése tehát egy komplex, dinamikus folyamat, melynek során genetikai és

tapasztalati faktorok egymásra hatása, összjátéka formálja folyamatosan az agyat.

Hogyan fejlődik a babák agya?

Az élet első néhány évében a neuronok gyors proliferációja (növekedése) megy végbe. Az idegsejtek a szinapszisban továbbítják a jeleket. A szinapszisok kialakulásának módja jól tükrözi a babák általános agyi aktivitását a fejlődés során. Minden tapasztalat, amelyet a baba a világ felfedezése során megtanul (mozgás, látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás segítségével), lenyomatokat hagy az agyában. Minden egyes apró tapasztalással újabb és újabb kapcsolatok keletkeznek az idegsejtek között, az agy különböző területei folyamatosan átrendeződnek.

A baba agyának leggyorsabb fejlődési időszaka a terhesség félidejében kezdődik, és valamikor a második és harmadik születésnap között ér véget. Az agy fejlődése ekkor a leggyorsabb, nemcsak fizikai szempontból, hanem az értelmi képességek terén is.

Az újszülött agyában majdnem az összes idegsejt megtalálható, amit valaha használni fog - agyának súlya mégis negyedakkora, mint a felnőtté. Ez azért van így, mert az agysejtek közötti kapcsolatok (azaz a szinapszisok) nagy többsége a születés után alakul ki – ezek a kapcsolatok adják azt a plusz tömeget, amivel nehezebb a felnőttek agya.

A leggyorsabb fejlődési szakaszban másodpercenként akár kétmillió új szinapszis keletkezik – ez egy döbbenetesen nagy szám. Ám ezek a kapcsolódások nem maradnak meg mind: azok lesznek tartósak, amelyek a legtöbb üzenetet váltják, tehát amelyek aktív használatban vannak. Tehát bár az agy az első években több kapcsolatot (szinapszist) fejleszt ki a szükségesnél, a feleslegesek elhalnak – így míg kezdetben a mennyiség a meghatározó, később a minőség javára billen a mérleg.

Ez a folyamat a születés előtt kezdődik és a felnőttkorig folytatódik. Mind a genetika, mind a kisgyermekkori környezeti hatások határozzák meg, hogy az agy különböző szakaszai mikor és milyen jól fejlődnek.

A gyermekek agya az agy „hátsó részétől” (occipitalis lebeny) az agy „elülső részéig” (a homloklebeny) fejlődik. Az occipitalis lebeny fontos a látás és a vizuális integráció szempontjából. Ezért az újszülöttek első készségei a tárgyak és arcok felismerése és követése. Ezt követően, ahogy az agy előrehaladt az első életévben, a gyerekek elkezdték tanulni a nyelvet és a motoros készségeket. Végül a homloklebeny alakul ki. Ez a folyamat egészen kora felnőttkorig tart.

A homloklebeny részt vesz a magasabb szintű kognitív funkciókban, mint például a motoros tervezés, a viselkedés, a személyiség, az impulzivitás és a végrehajtó működés szervezésében.

Később bonyolultabb áramkörök épülnek a korábbi egyszerűbb áramkörökre.

Például a kisgyermekek és a csecsemők természetesen szeretnének kapcsolatba lépni szüleikkel gügyögéssel, arckifejezéssel és gesztusokkal. Ha a felnőttek megerősítik ezeket a viselkedéseket azáltal, hogy ugyanazzal a hanggal és gesztusokkal válaszolnak, akkor ezek az idegi áramkörök megerősödnek. Ha a válaszok megbízhatatlanok, nem megfelelőek vagy hiányoznak, az agy architektúrája és a neuronális áramkörök nem a várt módon alakulnak, és ez hosszabb távú problémákhoz vezethet a nyelvtanulás és a megfelelő szociális készségek terén.

Holland kutatók vizsgálták az IQ és a szinapszisok hálózata közti összefüggést. A legintelligensebb embereknek nem több az összeköttetés az agyukban, hanem a szinapszisok hálózata jobban szervezett, hatékonyabb.

Miért fontos az agy fejlődése, különösen a korai években?

Az agy fejlődésének első öt éve nagyon fontos a hosszú távú tanulási potenciál és az életben való sikeresség szempontjából. A babák agya olyan, mint a szivacs, új tapasztalatokat, leckéket és készségeket akar „szívni” környezetéből. A gyermek életének korai tapasztalatai segíthetnek a tanulási vagy törékeny alapot megteremteni a kognitív, érzelmi és szociális képességek számára egész életen át. Az agy változási képessége az életkorral csökken. Mivel az agy összetettebb funkciókat képes végrehajtani, kevésbé képes átszervezni vagy alkalmazkodni az új tapasztalatokhoz és kihívásokhoz. A gyerekek agyának korai plaszticitása miatt könnyebb befolyásolni a baba fejlődő agyi felépítését, mint egy felnőtté.

Mikor áll le az agy fejlődése?

Az agy masszív növekedése és fejlődése zajlik az élet első néhány évében – az agy fejlődésének 90 százaléka 5 éves korig befejeződik. Az agy azonban tovább fejlődik a 20-as évek közepéig, amikor a homloklebeny teljesen kifejlődik, és részt vesz a magasabb szintű kognitív működésekben, mint például a motoros tervezésben, a viselkedésben, a személyiségben, az impulzivitásban és a végrehajtó működésben.

Ez lehet az oka annak, hogy a 20-as éveik elején járó egyének néha még mindig kissé impulzívak, és nem „gondolják át” minden cselekedetüket – a homloklebenyük még mindig nem alakult ki teljesen!

Milyen szerepet játszanak a szülők a korai gyermekkori agyfejlődésben?

A gyermek korai életében szerzett tapasztalatai nagy hatással lehetnek az agy fejlődésére. Biztosítsunk tápláló, stabil és gondoskodó környezetet babáknak és a kisgyermekeknek. Gondoskodjunk róluk, szükségleteikről és óvjuk meg őket a stressztől, hogy javítsuk az agyuk fejlődését.

Néhány példa a krónikus stresszre, amely negatívan befolyásolhatja a baba agyát: a szélsőséges szegénység, az ismételt bántalmazás, az elhanyagolás, a súlyos anyai depresszió vagy az otthoni környezet stabilitásának hiánya. 

A gyerekek biztonságos, stabil, játékra és felfedezésre ösztönző környezetben nőnek és tanulnak a legjobban. Minél többet foglalkozzunk velük, már születésüktől fogva. Beszélgessünk vele, olvassunk neki könyveket, meséljünk és énekeljünk! Minél több szót hall egy gyermek 2 éves kora előtt, annál jobb lesz a gyermek hosszú távú kommunikációs és verbális készsége.

Hogyan hat a képernyőidő az agy fejlődésére? 

A túl hosszú napi képernyőidő nem csak a gyermekek szemére káros, kihathat az agy, a beszédkészség és a figyelem általános fejlődésére is - intenek a szakértők. Az okoseszközök intenzív használata nem csupán a gyerekek jóllétét veszélyezteti: kapcsolatban áll viselkedés- és alvászavarokkal, valamint a gyengébb iskolai teljesítménnyel is.

Egy 2017-es tanulmány rámutatott: már a 2 és 5 év közötti korosztály is napi 30 percnél több ideig használja az elektronikus eszközöket, ami beszédfejlődési nehézségekhez és koncentrációs problémákhoz vezet. A tanulmány szerint sokan váltak hiperaktívvá, és hasonló állapotot figyelhettek meg a 7-14 év köztiek esetében is. 

A szülők részéről tehát felmerül a kérdés: mennyi képernyőidő elfogadható, és mennyi minősül károsnak a gyermekemre nézve?

Minimális képernyőidő

A német klicksafe.de országos médiaintézet ajánlása, ami kifejezetten az internethasználatra vonatkozik: 

• 3 év alatt: napi 5 perc

• 4 és 6 év között: napi 20 perc, nem feltétlenül minden nap 

• 7 és 10 év között: 30 és 45 perc közt naponta

• 10 és 13 év között: rugalmasabb, körülbelül napi 60 perc

• 14 és 17 év között: megbeszélés kérdése, ám érdemes az iskolára, képzésre és más hobbikra legalább ennyi időt hagyni. 

A csecsemők, illetve a 3 év alatti kisgyermekek esetében ajánlott tartózkodni az elektronikus készülékek használatától.

Fontos megjegyezni, hogy a képernyő előtt töltött idő nem helyettesíti a szülőkkel való interakciót.

Helyes táplálkozás

Már a terhesség alatt kezdődik a születés előtti vitamin a folsav és a DHA bevitelével, amely elősegíti az újszülöttek agyának és gerincvelőjének egészséges fejlődését. Terhesség alatt is javasolt a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése.

Születés után a szülőknek együtt kell dolgozniuk gyermekorvosukkal és a védőnővel, hogy megtalálják a legoptimálisabb, kiegyensúlyozott étrendet babájuk és kisgyermekük számára.

Idősebb gyermekek esetében érdemes fontolóra venni napi multivitamin szedését, hogy elősegítsük a gyermek általános fejlődését.

Végül minimalizáljuk a toxinok, például az ólom mennyiségét a gyermek szervezetében, amely hihetetlenül káros lehet a gyermek fejlődő agyára.

A gyermekek és a babák idegrendszeri fejlődését ezekkel a programjainkkal támogatjuk a Moccantó Mozgásfejlesztő Központban:

- Moccantó szenzomotoros mozgásfejlesztés

- Moccantó vízi komplex mozgásfejlesztés

- Finommotorika fejlesztő, és két agyfélteke összehangoló program

- Magabiztosan az iskolába iskola-előkészítő program - mozgásfejlesztéssel a kudarcmentes iskolakezdésért